Írunk
Miért és miképp tesszük?

Az irodalom egy olyan folytonosságot felmutató alap, amely a civilizáció fogalom sarokpontja. Határozottan a műfajok és műnemek megkülönböztetettsége nélkül mondhatjuk, hogy a tudás, az értékek szolgálatában áll. Általuk áthagyományozódnak a lelki folyamatok, az emberek emberekhez való viszonyulása, a társadalmak története és konzekvenciája. 

Az irodalom emberekre van utalva és embereknek szól. 

Mi az, hogy irodalom? 
A literatúra bölcsőjében létrehozott művek legtöbbször nem az egyén számára készülnek, hanem valamilyen közösség számára. Ilyetén márpedig két ember is alkothat közösséget, ugyanúgy, ahogy több milliárd ember is. Ahhoz, hogy valamit műként cimkézzünk, többféle szempontot kell megvizsgálnunk. Természetesen a régi kor emlékei, függetlenül a terjedelmüktől (azaz egy két mondatos ókori memorandumról is beszélhetünk), automatikusan a kategóriába kerülhetnek. A 21. századi hiánylista a hétköznapi bevásárlás után azonban kétségkívül kívül esik a besoroláson. 
A tudományosságot kerülendő - beszélhetnénk itt a szépirodalomról és a különböző specifikciókról, de mi értelme lenne dogmákat szajkózni? - elmondhatjuk, hogy valami akkor lesz irodalmi, tartalmas, időtálló, stb., ha az alkotó az adott korszak jellegzetességeit beépítve, avagy mellőzve, mégis tudatosan hozza létre szellemi termékét, és azzal valamit közölni óhajt. 

Vajon a publikálás számít? 
A fióknak írva válhat valami irodalmi művé? Igen, természetesen. Ha az ember nem vállalja az előre utaló lépéseket és/vagy a kor adottságai nem teszik lehetővé, hogy a folyamat végbemenjen, az eljövendő koroké lesz a megtiszteltetés, hogy valamit kezdjen az adott művel.